Van pár olyan élelmiszer, eszköz, szokás, amit az én K-Európában szocializálódott személyiségem kicsit furcsának talál. Ezekről olvashatsz az alábbiakban.

Itt lehet friss babérlevelet kapni. Tehát, nem csak a szárított létezik, hanem lédús, zöld ágacskák apró csokorba kötve. Az ára persze magasabb, de lehet kapni. Ugyancsak furcsa számomra, hogy élő rákokat lehet venni az áruházban, languszta, homár, tarisznyarák és még tengeri sün is kapható. A homár összebilincselt ollókkal várja a sorsát egy akváriumban, úgy, mint odahaza a karácsonyi pontyok.

A nyitva tartás is érdekes, ugyanis hétfőn szinte minden zárva van, viszont szombatonként még a bankfiókok és a posta is nyitva tartanak. Persze, ez teljesen logikus, hétköznap mindenki dolgozik, a szolgáltatások így viszont szombaton, munkaidőn kívül is elérhetőek.

Külön érdekesség a posta, ugyanis egészen más a rendszere, mint amit otthon megszoktam. A klasszikus postai szolgáltatásokon túl számlát is lehet vezetni náluk, valamint van saját mobiltelefon szolgáltatásuk is, lehet postai prepaid telefont vásárolni. De, a legérdekesebb maga, az ügyintézés menete. Belépsz a postahivatalba, találsz egy felfestett vonalat, itt kell várakozni. Ahogy egynél több ember van ott, rögtön odajön hozzád egy helyi alkalmazott, aki megkérdezi, miben segíthet, mit szeretnél. Ha olyan dolgot szeretnél, ami csak valamelyik, éppen foglalt pultnál intézhető, akkor természetesen várnod kell. De. Lehet levelet feladni egy automata segítségével. Mikor első alkalommal hozzám is odajött a nagyon kedves hölgy, akkor megmutatta, hogyan kell használnom a gépet, ami leméri a borítékot, hogyan kell beállítanom rajta  acélországot, ami alapján kinyomtatja a bélyeg-matricát, amit a borítékra kell ragasztanom, valamint hogyan kell kifizetnem a díjat. Fizethetek kártyával, vagy pénzérmékkel. A gép visszaad. Nagyon furmányosak, ugyanis azzal sem lehet megfogni őket, ha sem bankkártya, sem megfelelő mennyiségű apró nincs az embernél. Második alkalommal ez volt a helyzet. Megmutatta a szintén nagyon kedves másik hölgy, hogy a levélfeladó gép melletti masina valójában egy pénzváltó gép. Berakom a papírpénzt, kiadja az aprót, amivel már etethetem is a levélfeladó gépet.

A klíma is furcsa nekem, ugyanis tél van, ennek ellenére alapvetően őszi az idő. Egyszer volt fagy január elejéig, egyébként legalább plusz 5-8 fok volt, de néha 10-14 is. Kifejezetten csapadékos az időjárás, de általában éjszaka, vagy hajnalban esik. Ha napközben esik, akkor sem sokáig, ilyen csak két-háromszor fordult elő talán. Párás az idő, olyannyira, hogy az autó ablaktömítő gumijának tövébe moha nőtt. Pedig használjuk, szabadban áll, nem egy fülledt helyen. A klímának köszönhetően, decemberben, januárban rügyező, virágzó cserjéket, bokrokat látni. Szegények, most ráfáznak, mivel itt is beköszöntött újra a fagyos idő.

Ugyancsak nehezen megszokható a napfelkelte, napnyugta ritmusa. Reggel nyolckor itt még sötét van. Viszont fél, háromnegyed hatig viszonylag világos. A reggeli sötétet egészen meghökkentően fogadom szinte minden reggel, pedig tudom, hogy ez van, mégis furcsa.

A karácsonyi készülődés, a főutca kivilágítása, feldíszítése is kicsit aránytalannak tűnt. A kettővel ezelőtti bejegyzésben erről is írtam, de ott nem szerepelt az, hogy a polgármesteri hivatal előtt egy komplett karácsonyfaerdőt hoztak létre, ahol vannak ajándékdobozok, szépen felmasnizva, életnagyságú rénszarvas, valamint kisvonat, a vezetőülésben egy életnagyságú mikulásszoborral. A vonat nem működik, csak "úgy néz ki, mintha", van hozzá aprócska állomásépület - szabad fordításban "Mikulás megálló" felirattal. Innen indult a valódi kisvonat is, amivel utaztunk az ünnepek előtt egy kört.

Egyik sétánk alkalmával rátaláltunk a városka temetőjére, ott pedig igen meglepő dolgokba botlottunk. Olyan sírokra leltünk, amelyeken gravírozott fotók is szerepeltek az elhunyt neve mellett. De ez volt a kisebbik meglepetés. Némely sírra karácsonyfát tettek a látogatók, feldíszítve. Volt egy síremlék, amely egy testvérpáré volt, akik pár év különbséggel haltak meg a húszas éveikben. Amely tragédiát egyetlen szülőnek sem kívánhatja senki, de a síremlék az teljesen döbbenetes volt. Ugyanis egy márványoszlopokon nyugvó, kb. 2 méter magas tümpanonnal borított vázszerkezet volt a sír fölött, mely vázszerkezet oldalfalai üvegből voltak, és a sírra egy komplett karácsonyi terepasztalt építettek, jegesmedvékkel, hóemberrel, fenyőfákkal, stb. Elképesztő látványt nyújtott.

Elég sok kutya van, és sajnos elég sok kutyakaka az utakon. Sőt, jóval több, mint Budapesten, ahol a pár éve már futó kampánynak lett foganatja.Itt ezzel a problémával mintha nem is foglalkoznának. Az is igaz, hogy a főutca teljes hosszában, minden nap ki van takarítva. De a kutyagumi akkor is zavar. Párizsban ugyancsak ez a helyzet. Pedig itt is lehet látni táblácskákat, kb. azzal a szöveggel, hogy "Együtt őrizzük meg városunk tisztaságát", alatta a kis nejlonzacsis dobozzal, de úgy látszik, nem jut el az üzenet a kutyatulajdonosokhoz.

Majdnem mindenki, kortól, nemtől és társadalmi státusztól függetlenül, a nálunk nyugdíjastrabantnak, banyatanknak csúfolt, kétkerekű bevásárlókocsival jár vásárolni. Nagyon furcsa volt először, de azután megszoktuk. Már mi is beálltunk a sorba, vettünk egyet, tényleg hasznos a nagybevásárlásokat jelentősen megkönnyíti.

A szelektív hulladékot nem abban a leosztásban gyűjtik, mint Magyarországon. Itt a papír és a műanyag egy kukában landol, ahogyan a színes és a fehér üveg sem külön-külön tárolóba kerül. Viszont az utcai postaládák nagyon okosan vannak kitalálva, ugyanis az egyik nyíláson a "megyei" leveleket kell bedobni, minden mást pedig a másikon, a külföldre küldendőt, és a más megyékbe valót.

A jövő héten (még számomra is) meglepetés a bejegyzés témája, bár már valami elképzelésem van róla, de nem akarom elkiabálni.

A bejegyzés trackback címe:

https://herblay406.blog.hu/api/trackback/id/tr934994405

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szerijucus 2013.01.17. 12:28:07

Szia!

Hát, élő babaérlevéllel még én sem találkoztam itthon, már a boltokban. Otthon lehetne fácskát nevelni, de még nem jutottam el én sem odáig, hogy a barátnőméktől hozzak hajtást. Az egy nap eltolódás a hivatali rendben, az nagyon jó ötlet. Nálunk a faluban annyi az eltérés a normálistól, hogy hétfőn délután 6-ig vannak nyitva, viszont pénteken korábban zárnak.
Túlzások (ünnepek és temető) azért itt is előfordulnak, bár talán nincsenek ezek szerint annyira elterjedve.
Nah, elképzelem, amint kőgazdagék húzzák maguk mögött a kiskocsit:)))
Én utálom a mostani, késői világosodást és a korai sötétedést:(
Irigylem a friss tengeri herkentyűk választékát!

KnockKnock 2013.01.18. 22:41:31

Tényleg tréfásak az emberek a kiskocsikkal. Parádés látványt nyújt a decens hatvanas orvos kinézetű elegáns krapek a teli pakolt kocsival, a leharcolt fekete, két gyerekes anyuka mellett, aki más mintát húz maga után, de szintén megtömve.
süti beállítások módosítása