Az első hétnek vége. Túléltem. Anna is, de neki megreccsent a dereka. Engem csak a visszatérő tél nyomott le, nem számítottam rá, hogy újult erővel fog támadni, keddre virradóra egész éjjel esett, és kedden egész nap. Újra fel kellett vennem a télikabátot, és szorosra tekernem a sálamat, amit az első feleségem kötött nekem, kétszer is. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy valahol vett, vagy kapott valakitől egy gyönyörű zöld fonalat, amiből nekem szeretett volna kötni egy sálat. Átbeszéltük a részleteket - vicces? pedig a sál dimenziói nagyon fontosak! Azt ígérte karácsonyra meg is lesz. Ez 2011-ben volt. Arra a karácsonyra nem lett kész, csak egy kicsit később, de a baj az volt vele, hogy korábban fogyott el a fonál, mint kellett volna, így uszkve 15 centivel rövidebb lett a kelleténél. Anna ezért lebontotta, és két centivel keskenyebben újrakötötte. Nagy mutatvány volt, de nagyon szép is lett. Tavaly Karácsonyra készült el.
Elkalandoztam, a lényeg, hogy két hétig itthon van nagylányunk, és értelemszerűen kisfiúnk is, keddet és csütörtököt kivéve, mert csak azokon a napokon jár bölcsibe. De ezt a keddet és a csütörtököt is kihagyja, mivel bekapott valamit, vagy csak megfázott, nem tudom, hogy mi lehet ez, a lényeg, hogy itthon marad. Szóval, csodálatos téli-tavaszi szünetünk van. Kint néha havazik, a szél fúj, én pedig nem tudok rendesen tanulni, mert pesztrálom drága gyermekeimet.
Volt viszont egy élményem, amit mindenképpen meg szeretnék osztani veletek. Már írtam korábban arról, hogy a CAF-ban jártam háromszor is, a családtámogatásokat intézni. A történet újabb csavart tartogatott számunkra. Ugyanis, Anna kapott egy levelet tőlük, amiben azt írták, hogy értesültek arról - a Magyar Államkincstártól -, hogy ő - mármint Anna, az első feleségem - és családja - mármint a gyermekeink és én - éppen Franciaországban élünk, ezért kérik, hogy töltse ki és küldje el a mellékelt dokumenumokat. A szép az volt a dologban, hogy a mellékelt dokumentumok ugyanazok a biankó formanyomtatványok voltak, amiket én már egyszer leadtam, kitöltve. Arra jutottam, hogy az történhetett, hogy Anna nevét nem kapcsolták össze az általam leadott papírokkal, ezért épp párhuzamosan két ügyszámon futhat az ügyünk. Ezért bemegyek hozzájuk. Bementem, és elmondtam, hogy én már egyszer, a feleségem ennek ellenére, és ugye jól gondolom, hogy. Igen, jól gondolom, válaszolta a kedves hölgy, majd elment, hogy megszerezze a dossziékat, annak érdekében, hogy összekapcsolja a két ügyet. Most jön a csavar. Ugyanis sajnálkozva közölte, hogy bár így, a két ügy végre egy lett, de van egy kis bökkenő, ugyanis a Magyar Államkincstár végzése - amelynek egy példányát Anna is megkapta, hiszen ő az ügyfél - megérkezett hozzájuk, magyar nyelven, egy angol nyelvű formanyomtatvánnyal együtt. (Arról nem érdemes vitát nyitni, hogy minek küldenek el egy angol nyelvű formanyomtatványt Franciaországba, mivel ezzel az erővel magyarul is kitölthették volna.) Két lehetőség közül választhattunk, vagy megvárjuk, míg a CAF lefordítja azokat, teljesen ingyen, de hónapok alatt, vagy ha ez nekünk túl lassú, a saját költségünkön mi lefordíttatjuk - hiteles fordítás kell róla, megjegyzem, ez az első alkalom, hogy hiteles fordításban kérnek tőlünk valamit, becsületükre legyen mondva, és ebben az esetben ezt még támogatom is, hiszen mégis csak egy végzésről lenne szó, amit illik precízen fordítani. Mi az utóbbit választottuk, Kati, a franciatanárunk menedzselte a folyamatot, mivel otthon ez a szolgáltatás jóval olcsóbb annál, mint amit itt kérnek érte. (Felhasználom az alkalmat, hogy Katinak újra megköszönjem a segítségét.)
Szóval, van a kezemben egy hiteles fordítás mindkét dokumentumról, ami csak azt várja, hogy beballagjak vele a CAF-.ba. Úgyhogy, hamarosan újra meglátogatom őket, és érdeklődöm majd, hogy lehetséges-e hozzájuk bérletet váltani, lehet, hogy megérné.
Jövő csütörtökön újra jelentkezem, addig békés, boldog demonstrációt kívánok mindenkinek, a gránitba vésett alkotmány Alaptörvény első negyedik(!) módosítása ellen!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Alice in Wonderland 888 2013.03.14. 08:38:25
Kitartás!;)
Igen, az Államkincstár nem egyszerű. Mi itt fordítattunk mindent...nekünk nem küldtek angol nyelvű formulát sem..:)
Biztosan írtál már róla, csak én nem olvastam, ezért rákérdezek: hogyan jár a kicsi bölcsibe, ha te nem dolgozol?
Esetleg dolgozol is, csak ezt sem olvastam?;)
Szia,
Karinette
KnockKnock 2013.03.14. 12:22:14
A bölcsi az nem igazi bölcsi, hanem egy olyan gyermekmegörző, ahol fizetni kell. Azoknak a szülőknek találták ki, akik munkát keresnek épp, vagy mint én, csak pár nap elfoglaltságuk van a héten - nyelvtanfolyamra járok, még nem dolgozom -, vagy egyszerűen nem fért be a kivcsi a bölcsibe. Itt a fiezetendő összeget szociális-jövedelmi alapon differenciálják. Nekünk, ha jól emlékszem 0,9 euró/óra, amit fizetnünk kell. Ez a helyi bébicsősz tarifa kb. 1/10 része, ez azért nem egészen mindegy.
Alice in Wonderland 888 2013.03.14. 18:38:53
Ráadásul elfogadható az összeg is.
Nekem babysittert kellett fogadnom...
10€/h nagyon drága.