Vágjuk már, vágjuk a centit. Persze, még két hét hátra van, de azért már félig-meddig nem vagyunk itt.

Újra nagy az átmenő forgalmunk, megérkezett Klári is, kétszer egy éjszakára, mivel Bordeaux-ba menet, és onnan jövet is itt szállt meg, mielőtt hazarepült volna. Azt hiszem, max három főt tudunk egyszerre fogadni, de csak akkor, ha elég lazán kezelik a helyzeteket, ami a negyven-egynéhány négyzetméteren való együttlakásból eredhet. Ha jobban belegondolok, akár többen is jöhetnek, csak az már igazi átjáróház lenne. Nem baj, legalább gyermekkoromra emlékeztetne! De most, jól megvoltunk, vasárnapra virradóra aludt itt Klári, egyszerre sógorommal és Jozefa unokahúgommal. Minden fekhely foglalt volt. Az éjszaka szerencsére extra esemény nélkül telt, kisfiam fél hétkor kelt, ami egészen emberi idő, nem kellett hozzá fél ötkor felkelni, mint oly sokszor mostanában.

Klári vasárnap hazarepült, a héten pedig irtó meleg van. Kisfiam a jövő héten már nem jár bölcsibe, tehát, ha marad a hőség, akkor nehéz hetünk lesz. Főképpen arra tekintettel, hogy az elmaradt oltásait jövő hétfőn fogjuk pótolni. Remélem, nem lesz semmi extra utána, legalábbis az eddigi oltásai után enyhe hőemelkedésen kívül más baja nem volt. Bízom ebben.

Szerdára kicsit beborult, egész délelőtt felhős volt az ég, ami pont jókor jött.

Nagyjából ennyit tudok most nektek írni az utolsó előtti hetünkről, a hazautazásunk előtt. Jó nyaralást mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.