Mint írtam, nagy volt nálunk a jövés-menés. Azon túl, amit már tudhattok, hogy itt volt kedvenc unokahúgom, Balázs barátomék is beugrottak, egy könnyű, spontán ebédre, ami nagyon jól sikerült, szervezni sem lehetett volna jobban. Megérkezett kedvenc anyósom is. Ami igazán jól jött ki, mivel ő azzal a géppel érkezett, amivel unokahúgom ment, így mindkét irányba utassal jöttem-mentem, ahogy a taxisok is szeretik.
Ezen túl, elmentünk szombaton északra, a La Manche-hoz, ugyan a tengerparton fújt a szél, de a gyerekek nagyon jól elvoltak, kislányom kagylókat szedett és homokozott, kisfiúnk pedig természetes mozdulatokkal lapátolta egy üres kagylóhéjjal a homokot a szájába. Hiába, ekkora homokozót még nem látott. Nem baj, egyéb kulináris élményben is volt része, mivel beültünk egy Döner Kebaboshoz, ettünk egy jót az arab konyhán. Jó volt, kiadós, és határozottan pénztárcakímélő. Ami, ránk is fért, mivel meglepetésszerűen nőttek ki az autópálya aszfaltjából a fizetős kapuk, három is, összesen egy irányba több, mint 15 eurót kellett kicsengetnünk. Ebből lett a kalamajka.
Ugyanis, az én drága feleségem sokallta a kifizetett összeget, kitalálta, hogy menjünk inkább egy másik úton, ami egyrészt rövidebbnek tűnik, másrészt nem kerül pénzbe. Osztottam az álláspontját, menjünk, persze, mondtam neki, ha megmondja, merre menjek, arra fogom tekerni a kormányt. Beprogramozta a GPS-t, mentünk. Mentünk. Mentünk volna. Anna hirtelen rám szólt, hogy ne kövessem a gép utasításait, mivel fel akar vinni az autópályára, de mindezt egy elég cikis forgalmi szituációban, majd pár perccel később újra. Nagyon fáradtak voltunk, a kisebbik hátul ordított - kétszer 180 km az út - teljesen kiakadtam, megfogtam a GPS-t, odaadtam Annának, hogy programozza be, mert nem vagyok hajlandó tovább úgy vezetni, hogy az utolsó pillanatban felülírja ő az útvonalat. Persze kiabáltunk egymással, nagyon ki voltunk akadva, mind a ketten. Nehéz három perc volt, na, aztán túl lettünk rajta, kedvenc unokahúgom kezébe nyomtam a térképet, hogy mondja az utat. Mentünk, árkon, bokron, kisvároson át, a kertek alatt. Az út gyönyörű volt. Anna azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy felhívta a figyelmememet a táj szépségére. Igaza volt, csak épp abban a helyzetben nehezen tudtam értékelni, de hangsúlyozom, hogy a dráma tényleg csak pár percig tartott, nem szoktunk nagyon veszekedni, most is hamar túltettük magunkat rajta.
Ezen a héten Anna szabadságon lesz szerdától, úgyhogy, fél év óta először töltünk együtt 5 napot. Nagyon örülünk neki.
Összességében a kirándulás jól sikerült, de estére fáradtak voltunk, senkit sem kellett altatni.
Vasárnap volt az első normális tavaszi nap, remélem lesz még, sok ilyen. Jövő héten, ugyanekkor, ugyanitt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Alice in Wonderland 888 2013.05.09. 20:55:01
igen, sajnos itt rengeteg a fizetőkapu...mi is próbáltunk autópálya mellett haladni, aztán rájöttünk, hogy sokkal lassabb és nagyobb kerülő néha. Így folyton átgondoljuk, mert az időből van számunkra is kevesebb és ha már együtt töltjük, akkor ne a kocsiban...egyébként egyetértek, baromi drága.
Szép hétvégét nektek!
KnockKnock 2013.05.10. 19:51:53
Szia Karinette!
Az út így tényleg szebb volt, csakhát, hosszabb is, ahogy te mondtad. Múltkor írtad, hogy nektek fél év volt, míg a CAF elkezdett utalni. Mikor utalnak, hónap elején, vagy máskor? Érdemes a nyakukra járni?
Alice in Wonderland 888 2013.05.10. 22:30:17
A CAF...- megkérdeztem a férjemet és ő azt mondja, hogy mi más szisztéma szerint kapjuk, ugyanis Svájctól jár nekünk, csak átfut a francia rendszeren. Így elvileg nektek hamarabb kellene megérkeznie...
Ő azt mondja, hogy mindig lassan indul, aztán rendszeresen ugyanabban az időszakban fog érkezni.
Szerintem nyugodtan hívd fel őket,vagy menj be hozzájuk mert elkeverhetnek dokumentumot, ami aztán hiányzik, te meg várod, hogy utaljanak...ők pedig elég ráérősen értesítenek ki, hogyha kell még esetleg valami.
Szép hétvégét nektek!